További képek: facebook-on.

Természeti kincsek

Vörös mocsár

 

Kenderföldi-tó

 

Liget

 

 

Natura horgászpark

 

 

Rózsaberek sétaút

Az öregtölgy

 

Keceli Parkerdő

 

 

 

Kecel természeti kincsei

Berek-erdő

Az 48 hektáros Berek-erdő nemrég még a Duna–Tisza közének mocsaras, lápos vidékeit jellemző magyar kőrises láperdők egyik szép példája volt, a rendszeres nyári aszályok azonban erősen rontják állapotát. A feltöltődés következtében helyenként már a tölgy-kőris-szil ligeterdő is megjelenik. Míg a felső koronaszintet a magyar kőris, a szürke nyár, a kocsányos tölgy, a vénicszil és a vadkörte, addig a cserjeszintet a varjútövis, a veresgyűrűsom, a kányabangita és a galagonya alkotja. A gyepszint különlegességei közé a fehér zászpa, a mocsári, a parti és a zsombéksás tartozik.

Mivel az egykori lápréteket beerdősítették és a vadkárok megelőzésére magas elektromos kerítéssel vették körbe, nagy a valószínűsége annak, hogy a korábbi kékperjés láprétek tipikus védett növényei – az epergyöngyike, a tavaszi csillagvirág, a kornistárnics és a különböző orchideafajok – lassan eltűnnek, pedig a terület védetté nyilvánításakor még öt orchideafaj – a vitézkosbornak például több száz tőből álló populációja – fordult itt elő. A sűrű erdőben a legnagyobb testű európai harkályféle, a fekete harkály is otthonra talált, mintegy bizonyságául, hogy a fészekodúját magas fatörzsekbe vájó, állandó madarunk az utóbbi időben az Alföldön is terjeszkedőben van.

 

 

Őrjeg (Látó-sziget)

Kecel városától északra fekvő terület 1984 óta védett. Az Őrjeg területét egy 1996-os helyi rendelettel tovább növelték, így mára területe megközelíti a 275 hektárt.– Az Őrjeg szerves részét képezi a Látó-sziget, ezért gyakran mind a két elnevezést szívesen használják. Maga az Őrjeg a Duna negyedkor végi medervonulatát kísérő hatalmas mocsárvilág és turjánosok maradványa. Az őrjegi víz után pótlását, nagyobb részt ma is a magasabban fekvő Homokhátságról kapja. Az „őrjeg” a lápos, mocsaras területek helyi elnevezése, öreg turjánt, turjánvidéket jelent. Nem véletlen hogy az itt képződött 2-3 vastag tőzegvagyon kitermelése évtizedekig tartott. Ez az élőhelyek (láp-és mocsárrétek) elvesztését eredményezték. A Látó-a sziget szigetszerűen emelkedik az Őrjeg hajdan kiterjedt mocsarai fölé. A bokorfüzesek, a laposabb részeken vízállásos semlyékek, zsombékosok és gyapjúsásosok borította vidék. Nedves rétjeit kaszálóként hasznosítják. A Látó-szigetet átszelő Csukás-ér a Kiskőrösi-turjános országos jelentőségű természetvédelmi területtel való természetes kapcsolatot biztosítja.

A mélyebben fekvő vízállásokat lebegő és gyökerező hínárvegetáció, valamint fajszegény nádasok jellemzik, ezután magas sásosok, mocsár- és láprétek, fűzlápok és kaszálók váltják egymást. Itt-ott kőris-éger láperdő, a magasabb helyeken homokpusztai növényzet díszlik. Az egész évben vizes, tocsogós tőzeges láprétek uralkodó növénye a kormos csáté, míg a pangó vizes lápokon, lápréteken a lápi sás tömeges. Az említést érdemlő növényfajok közé tartozik még az illatos hagyma, a nyár végén virító buglyos szegfű, az őszi vérfű, a gyíkvirág, a nyúlkömény, az ördögharaptafű és a kornistárnics.

A faj gazdag növényvilág számos védett és fokozottan védett állatfaj életfeltételeit teremti meg. Az Őrjeg ritka kisragadozója, az ember szeme elé ritkán kerülő, nagyon óvatos hermelin mellett molnárgörények és vidrák is előfordulnak errefelé. Madárvilága az élőhelyi változatosságok miatt rendkívül gazdag.

Bár a terület szabadon látogatható, a terepviszonyok miatt a csoportos turizmus céljaira kevésbé ajánlott.

 

Duna-völgyi-főcsatorna menti mocsarak

A helyi védett terület Kecel nyugati külterületi határán levő lévő Vörös-mocsárhoz kapcsolódik. A védettségi határozat a Vörös-mocsárhoz és a Duna- völgyi Főcsatornához kapcsolódó területként említi. A 197 hektáros terület északi határa a Rekettye - Bogárzói csatorna. Egykor az ország állóvizekben egyik leggazdagabb vidéke volt ez. A Kalocsai -Sárközhöz közel eső területet keresztül-kasul behálózták a fokok, erek, posványok, kisebb-nagyobb tavak és természetes úton lefűződött folyóágak. Az ármentesítések előtt a területet évente kétszer-háromszor is elöntötte a víz. Az árvizek a Duna–Tisza közi Homokhátság löszös nyugati peremvidékéig nyomultak. Mivel ez a természetes akadály Császártöltés és Kecel között – több mint tíz kilométer hosszan meredek letöréssel magasodik a Duna-völgy fölé. Ennek a hajdani vízi világnak a maradványait hordozza a terület.

A területek védetté nyilvánításával természetes és viszonylag zavartalan kapcsolat jött létre az Őrjeg mentén. Az így kialakult ökológiai folyosó elsősorban a tavaszi és őszi madárvonulások idején tölt be fontos szerepet. A térség különböző kategóriájú védett területeit a tervek szerint egy új, az Őrjegről elnevezett tájvédelmi körzet foglalná magába.

 

Védett fák és fasorok

1.Városközponti közpark és Templomkert: Kecel központjában található park esztétikus és sajátos képet ad a település magjának. Gondosan ápolt virágágyások, pázsitfelületek, parkokra jellemző örökzöldek és lombhullatók valamint műalkotások teszik pompássá ezt a zöld szigetet.

2.Temetői tölgyfa: A korábbi erdőségekből visszamaradt temetői tölgyfa kora 150 év.

3.Rózsabereki tölgyfa: A magányosan álló kocsányos tölgy a DVCS menti mocsarak helyi védettségű területén található.

 

 

Császártöltés – Kecel  Natura Tanösvény

A Natúra Tőzegbánya Kft telephelyének területén kulturált környezetben az egykori bányatavakból kialakított horgásztó partján, kellemes séta közben ismerkedhetnek a látogatók a vízi és vízparti életközösségekkel, valamint a tőzegbányászat hazai történetével.

A tanösvény útvonala körbeöleli az itteni horgásztavakat. Az öt állomás játékos módon a vidrák életmódján keresztül mutatja be a mocsár élővilágának egy kis részletét. Kiránduló családoknak kínál ez a tanösvény kellemes kikapcsolódást. A vidra lesen kívül még horgászatra is lehetőség van.

Megközelítés: Kecelt elhagyva az 54 számú főút 63 km-nél a nyugati irányba keskeny aszfaltút vezet a telephelyig. Telephely jelző tábla mutatja az elérhetőséget.

Információ: Tel.: 78/521-544 hívható hétköznap 8-17 óráig; Mobil 30/2121-729

E-mail:

 

Erdészeti tanösvény

Az Erdészeti tanösvényt Kecel Város Önkormányzatának kezdeményezésére a Kecel-Szilosi erdőben alakította ki a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari ZRt. Császártöltési Erdészete azzal a céllal, hogy az érdeklődő látogatók részére bemutassa az alföldi homoki erdőgazdálkodást.

A tanösvény felavatására 2007. június 22-én az Országos Erdészeti Egyesület 138. Vándorgyűlése alkalmával került sor.

Az ösvényen tett kényelmes séta során nemes nyár, fiatal és idős kocsányos tölgy, valamint fehér nyár fafajú erdőkkel ismerkedhetünk meg. Élményeinket szemléletes tájékoztató táblák továbbá egy talajszelvény teszik még színesebbé.

Megközelítése: Kecelt elhagyva az 54 főút 62 km-nél található az út jobb oldalán Az Erdészeti tanösvény és a Rózsaberek tanösvény kezdő szakasza és útvonala azonos.

Látogatásra ajánlott időszak: egész évben, gyalogosan. Ajánlott felszerelés: távcső,

szúnyog riasztó, vízálló lábbeli

Fenntartó: KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari ZRt. Császártöltési Erdészete

 

Rózsa-berek tanösvény

 

A Rózsaberek tanösvény az Őrjeg egyik leghosszabb tanösvénye több mint 5 km hosszú és inkább egy rövidebb túraútvonalnak felel meg.

A tanösvény a Kecel környéki tájhasználati módok bemutatását helyezi előtérbe nem feledve a múlt emlékeit. Sétánk során tanúi lehetünk azoknak a mezőgazdasági hasznosítási formáknak, melyek az utóbbi kétszáz évben a homokvidéket átalakították, így szántóföldi kultúrák, birkával járatott homoki legelők, magas művelési (kordonos) szőlőültetvények, továbbá telepített erdő ültetvények kísérik utunkat. A tanösvény utolsó harmada az Őrjeg területére vezet, ahol az Alföldre jellemző buja, vízjárta térség máig megőrződött szépségeivel ismerkedhetünk A tanösvény (zsombéksásos-rekettye füzes, vizenyős terület) neve egyben célzás az egykor vízben gazdagabb környezeti állapotra, mely egykor az itteni táját jellemezte. A Rózsaberek tanösvény első szakasza az erdészeti tanösvény útjával megegyezik, majd a Duna – völgyi- főcsatornával párhuzamosan halad.

Megközelítés: Kecelt elhagyva délnyugati irányban, az 54 főút 62 km-nél található az út jobb oldalán, ahol nyíllal jelzett táblák mutatják a haladási irányt.

Látogatásra ajánlott időszak: egész évben, gyalogosan. Ajánlott felszerelés: távcső, szúnyogriasztó, vízálló lábbeli

Fenntartó: Kecel Város Polgármesteri Hivatala

 

Keceli Parkerdő

 

Létesítés éve:2015

Érintett túraútvonalak: Erdészeti tanösvény, Rózsaberek sétaút

Elhelyezkedése:A Császártöltés felé vezető 54. számú főút jobb oldalán, a 62. kilométernél található Szilosi-Erdőben. A létesítmény az erdőn keresztül az Erdészeti-tanösvényen és a Rózsaberek sétaúton gyalogosan érhető el, illetve az erdő oldalán táblával jelzett dűlőúton gépjárművel is megközelíthető.

Felszereltség: A területen összesen 72 fő befogadására alkalmas asztal, pad, pavilon került kihelyezésre, a bográcsos főzésre 2 db tűzrakó hely ad lehetőséget. WC és kút van, azonban ivásra és főzéshez javasolt a palackozott víz használata.

Használat:A Parkerdő a hét minden napján, ingyenesen látogatható. A létesítmény igénybevételét előzetesen nem kell bejelenteni, de a kellemetlen meglepetések elkerülése végett javasolt, a használatot megelőző napon feliratot kihelyezni azokra az asztalokra, illetve főzőhelyre, amik használatba lesznek véve.

 

Kecel Városi TV

Flora 2017

FLORA 2017

Kiskertépítő pályázat 2017

Kiskertépítő pályázat 2017

FLORA fotópályázat

 

ÁLLÁS KERES-KÍNÁL

Keceli programajánló

Vidéki programajánló

Facebook ajánlók

Ki olvas minket

Oldalainkat 118 vendég és 0 tag böngészi

Statisztika

2014.07.26-tól
 

Jogi nyilatkozat

Időjárás