Statikus turizmus

I. Kecel rövid története

 

A település első írásbeli említésével egy 1198-ban készült oklevélben találkozhatunk. Az államalapító királyok idején békés pásztornép lakta az egykori pusztát. A századok során tatárjárás, törökdúlás szórta szét az itt élőket, és Kecel 1584-re elnéptelenedett.

A mai Kecel születésének ideje 1734. április 22. Ezen a napon adta ki Patachich Gábor kalocsai érsek a Kecel újratelepítését elrendelő oklevelet, és négy pusztát adott a betelepülőknek: Kecelt, Dömötört, Bánegyházát és Csöngödöt. A XX. században csatolták hozzá a szomszédos Polgárdi pusztát, így alakult ki a mai közigazgatási terület.

Az alapítók felvidéki vármegyékből, Pest megye északi részéről és Kalocsa környékéről érkeztek. A sokszínű kulturális örökség a környék hatásaival gazdagodva az együttélés során sajátos keceli hagyománnyá formálódott.

Kecel népének kizárólagos foglalkozása az állattartás volt, ám ez a tevékenység a gyorsan növekvő lakosságot egyre nehezebben tudta eltartani, ezért a település bírái a kiutat a gyenge minőségű földek szőlővel történő betelepítésében látták, melyhez megkapták földesuruk, a Kalocsai érsek hozzájárulását. Azóta az itt élők megélhetésének alapját szőlők, gyümölcsösök, kertek jelentik.

A fejlődést jól példázza, hogy 1802-ben felépült a katolikus Szentháromság templom, a ma is álló Községháza, az első iskola, megalakult az ipartestület, posta. Tűzoltóságot és rendőrállomást kapott Kecel, s bekapcsolódott az országos vasúthálózatba.

A XIX. század végére a szőlő vált a település lakóinak legfontosabb jövedelemforrásává. A század utolsó éveiben fejlődésnek indult a malomipar, a kereskedelem, megalakultak az első helyi pénzintézetek.

A két világháború között új iskolák, egészségház, pormentes utak, ipari vállalkozások jelzik az előrelépést.

1945 után Kecel fejlődésére kedvezően hatott, hogy a szakszövetkezeti forma segítségével a gazdák önállóságát sikerült legalább részben megőrizni. Ez a tulajdonosi és vállalkozói szemlélet megerősödését eredményezte, hiszen a szakszövetkezethez, melynek közel négyezer tagja volt, majd minden keceli család kötődött valamilyen formában.

1952-ben villamosították Kecelt, Nagy Sándor tanár (az Arany János Általános Iskola későbbi igazgatója) vezetésével létre jött a Művelődési Otthon is. 1953-ban egy fő függetlenített vezetővel megalakult a Községi Könyvtár. 1959-ben felépült az új, 8 tantermes általános iskola (a mai „Kék Iskola”). 1960-ban beindult az Arany János Általános Iskola könyvtára.

1964-ben kiépült az ivóvízhálózat. 1970-ben nagyközséggé nyilvánították Kecelt. 1981-ben felépült az Újfaluban a Szent Család katolikus templom, 1993-ban az Evangéliumi Pünkösdi Közösség imaháza.

1981-ben új, 16 tantermes iskola (ÁMK) átadására került sor, itt kapott helyet az Általános Művelődési Központ Könyvtára is. 1985-ben Kecel bekapcsolódott a nemzetközi távhívásba, a belterületi úthálózat 90 %-a szilárd burkolatot kapott, 1990-ben felépült az új szakorvosi rendelő. A rendszerváltást követően gyors fejlődésnek indult a település. Ennek következtében 1993. április 22-én városi rangot kapott Kecel.

Felépült a „Csendes Ősz” Idősek Otthona, a Városi Sportcsarnok, kiépült a gázhálózat. 1993-ban a könyvtárat a mai, végleges helyére, az ÁMK „A” épületébe költöztették át, s itt kapott helyet az összes közművelődési funkció is.

A képviselőtestület határozataként 1995. március 1-jén az Arany János Általános Művelődési Központot szétválasztva két külön intézményt hoztak létre: az Arany János Általános Iskolát és a Városi Könyvtár és Művelődési Házat.

1999-ben emelet-ráépítéssel bővült a Városi Könyvtár és Művelődési Ház, a közelmúltban megújultak az iskola épületei, új óvodák épültek.

A település arculata jelentősen megváltozott; parkok, szökőkutak, köztéri szobrok, játszóterek varázsolják kulturálttá, lakhatóvá a várost.

A XX. század utolsó két évtizedében több jelentős, a piacon meghatározó szerepet betöltő vállalkozás jött létre az építőipar, a belsőépítészet, a borászat, az élelmiszer feldolgozás és forgalmazás, a zöldség- és gyümölcsfelvásárlás, illetve a tészta nagykereskedelem, valamint a reklámipar területén.

Kecel lakónépessége 9004 fő. A városlakók nagy százaléka (31,9%) ma is szoros szálakkal kapcsolódik a mezőgazdasághoz, de emellett egyre több kis- és családi vállalkozás foglalkozik ipari termeléssel, szolgáltatással és kereskedelemmel.

 

 

Fürtös Vendéglő

Cím: 6237 Kecel, Császártöltési u. 3.

Honlap

 

 

 

 

 

Natura Halászcsárda

Cím:  6237 Kecel, Öregpolgárdi u. 348.

Honlap

 

 

 

 

 

 

Vadkacsa Csárda

Cím: 6237 Kecel, III. körzet 1/1.

 

 

 

 

 

 

 

Korona Étterem

Cím: 6237 Kecel, Vasút u. 58

 

 

 

 

 

 

 

Old Bikers Club

Cím: 6237 Kecel, Viola u. 8.

 

 

 

 

 

Büfék:

Guiseppe Pizzéria

Cím.: 6237 Kecel, Soltvadkerti u. 38/A

 

Meky - hamburgerek, vimpik, melegszendvicsek

Cím: 6237 Kecel, Rákóczi u. 4

 

Zolika büfé - gyorsétkezde

Cím: 6237 Kecel, Vasút u.

További képek: facebook-on.

Természeti kincsek

Vörös mocsár

 

Kenderföldi-tó

 

Liget

 

 

Natura horgászpark

 

 

Rózsaberek sétaút

Az öregtölgy

 

Keceli Parkerdő

 

 

 

Kecel természeti kincsei

Berek-erdő

Az 48 hektáros Berek-erdő nemrég még a Duna–Tisza közének mocsaras, lápos vidékeit jellemző magyar kőrises láperdők egyik szép példája volt, a rendszeres nyári aszályok azonban erősen rontják állapotát. A feltöltődés következtében helyenként már a tölgy-kőris-szil ligeterdő is megjelenik. Míg a felső koronaszintet a magyar kőris, a szürke nyár, a kocsányos tölgy, a vénicszil és a vadkörte, addig a cserjeszintet a varjútövis, a veresgyűrűsom, a kányabangita és a galagonya alkotja. A gyepszint különlegességei közé a fehér zászpa, a mocsári, a parti és a zsombéksás tartozik.

Mivel az egykori lápréteket beerdősítették és a vadkárok megelőzésére magas elektromos kerítéssel vették körbe, nagy a valószínűsége annak, hogy a korábbi kékperjés láprétek tipikus védett növényei – az epergyöngyike, a tavaszi csillagvirág, a kornistárnics és a különböző orchideafajok – lassan eltűnnek, pedig a terület védetté nyilvánításakor még öt orchideafaj – a vitézkosbornak például több száz tőből álló populációja – fordult itt elő. A sűrű erdőben a legnagyobb testű európai harkályféle, a fekete harkály is otthonra talált, mintegy bizonyságául, hogy a fészekodúját magas fatörzsekbe vájó, állandó madarunk az utóbbi időben az Alföldön is terjeszkedőben van.

 

 

Őrjeg (Látó-sziget)

Kecel városától északra fekvő terület 1984 óta védett. Az Őrjeg területét egy 1996-os helyi rendelettel tovább növelték, így mára területe megközelíti a 275 hektárt.– Az Őrjeg szerves részét képezi a Látó-sziget, ezért gyakran mind a két elnevezést szívesen használják. Maga az Őrjeg a Duna negyedkor végi medervonulatát kísérő hatalmas mocsárvilág és turjánosok maradványa. Az őrjegi víz után pótlását, nagyobb részt ma is a magasabban fekvő Homokhátságról kapja. Az „őrjeg” a lápos, mocsaras területek helyi elnevezése, öreg turjánt, turjánvidéket jelent. Nem véletlen hogy az itt képződött 2-3 vastag tőzegvagyon kitermelése évtizedekig tartott. Ez az élőhelyek (láp-és mocsárrétek) elvesztését eredményezték. A Látó-a sziget szigetszerűen emelkedik az Őrjeg hajdan kiterjedt mocsarai fölé. A bokorfüzesek, a laposabb részeken vízállásos semlyékek, zsombékosok és gyapjúsásosok borította vidék. Nedves rétjeit kaszálóként hasznosítják. A Látó-szigetet átszelő Csukás-ér a Kiskőrösi-turjános országos jelentőségű természetvédelmi területtel való természetes kapcsolatot biztosítja.

A mélyebben fekvő vízállásokat lebegő és gyökerező hínárvegetáció, valamint fajszegény nádasok jellemzik, ezután magas sásosok, mocsár- és láprétek, fűzlápok és kaszálók váltják egymást. Itt-ott kőris-éger láperdő, a magasabb helyeken homokpusztai növényzet díszlik. Az egész évben vizes, tocsogós tőzeges láprétek uralkodó növénye a kormos csáté, míg a pangó vizes lápokon, lápréteken a lápi sás tömeges. Az említést érdemlő növényfajok közé tartozik még az illatos hagyma, a nyár végén virító buglyos szegfű, az őszi vérfű, a gyíkvirág, a nyúlkömény, az ördögharaptafű és a kornistárnics.

A faj gazdag növényvilág számos védett és fokozottan védett állatfaj életfeltételeit teremti meg. Az Őrjeg ritka kisragadozója, az ember szeme elé ritkán kerülő, nagyon óvatos hermelin mellett molnárgörények és vidrák is előfordulnak errefelé. Madárvilága az élőhelyi változatosságok miatt rendkívül gazdag.

Bár a terület szabadon látogatható, a terepviszonyok miatt a csoportos turizmus céljaira kevésbé ajánlott.

 

Duna-völgyi-főcsatorna menti mocsarak

A helyi védett terület Kecel nyugati külterületi határán levő lévő Vörös-mocsárhoz kapcsolódik. A védettségi határozat a Vörös-mocsárhoz és a Duna- völgyi Főcsatornához kapcsolódó területként említi. A 197 hektáros terület északi határa a Rekettye - Bogárzói csatorna. Egykor az ország állóvizekben egyik leggazdagabb vidéke volt ez. A Kalocsai -Sárközhöz közel eső területet keresztül-kasul behálózták a fokok, erek, posványok, kisebb-nagyobb tavak és természetes úton lefűződött folyóágak. Az ármentesítések előtt a területet évente kétszer-háromszor is elöntötte a víz. Az árvizek a Duna–Tisza közi Homokhátság löszös nyugati peremvidékéig nyomultak. Mivel ez a természetes akadály Császártöltés és Kecel között – több mint tíz kilométer hosszan meredek letöréssel magasodik a Duna-völgy fölé. Ennek a hajdani vízi világnak a maradványait hordozza a terület.

A területek védetté nyilvánításával természetes és viszonylag zavartalan kapcsolat jött létre az Őrjeg mentén. Az így kialakult ökológiai folyosó elsősorban a tavaszi és őszi madárvonulások idején tölt be fontos szerepet. A térség különböző kategóriájú védett területeit a tervek szerint egy új, az Őrjegről elnevezett tájvédelmi körzet foglalná magába.

 

Védett fák és fasorok

1.Városközponti közpark és Templomkert: Kecel központjában található park esztétikus és sajátos képet ad a település magjának. Gondosan ápolt virágágyások, pázsitfelületek, parkokra jellemző örökzöldek és lombhullatók valamint műalkotások teszik pompássá ezt a zöld szigetet.

2.Temetői tölgyfa: A korábbi erdőségekből visszamaradt temetői tölgyfa kora 150 év.

3.Rózsabereki tölgyfa: A magányosan álló kocsányos tölgy a DVCS menti mocsarak helyi védettségű területén található.

 

 

Császártöltés – Kecel  Natura Tanösvény

A Natúra Tőzegbánya Kft telephelyének területén kulturált környezetben az egykori bányatavakból kialakított horgásztó partján, kellemes séta közben ismerkedhetnek a látogatók a vízi és vízparti életközösségekkel, valamint a tőzegbányászat hazai történetével.

A tanösvény útvonala körbeöleli az itteni horgásztavakat. Az öt állomás játékos módon a vidrák életmódján keresztül mutatja be a mocsár élővilágának egy kis részletét. Kiránduló családoknak kínál ez a tanösvény kellemes kikapcsolódást. A vidra lesen kívül még horgászatra is lehetőség van.

Megközelítés: Kecelt elhagyva az 54 számú főút 63 km-nél a nyugati irányba keskeny aszfaltút vezet a telephelyig. Telephely jelző tábla mutatja az elérhetőséget.

Információ: Tel.: 78/521-544 hívható hétköznap 8-17 óráig; Mobil 30/2121-729

E-mail:

 

Erdészeti tanösvény

Az Erdészeti tanösvényt Kecel Város Önkormányzatának kezdeményezésére a Kecel-Szilosi erdőben alakította ki a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari ZRt. Császártöltési Erdészete azzal a céllal, hogy az érdeklődő látogatók részére bemutassa az alföldi homoki erdőgazdálkodást.

A tanösvény felavatására 2007. június 22-én az Országos Erdészeti Egyesület 138. Vándorgyűlése alkalmával került sor.

Az ösvényen tett kényelmes séta során nemes nyár, fiatal és idős kocsányos tölgy, valamint fehér nyár fafajú erdőkkel ismerkedhetünk meg. Élményeinket szemléletes tájékoztató táblák továbbá egy talajszelvény teszik még színesebbé.

Megközelítése: Kecelt elhagyva az 54 főút 62 km-nél található az út jobb oldalán Az Erdészeti tanösvény és a Rózsaberek tanösvény kezdő szakasza és útvonala azonos.

Látogatásra ajánlott időszak: egész évben, gyalogosan. Ajánlott felszerelés: távcső,

szúnyog riasztó, vízálló lábbeli

Fenntartó: KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari ZRt. Császártöltési Erdészete

 

Rózsa-berek tanösvény

 

A Rózsaberek tanösvény az Őrjeg egyik leghosszabb tanösvénye több mint 5 km hosszú és inkább egy rövidebb túraútvonalnak felel meg.

A tanösvény a Kecel környéki tájhasználati módok bemutatását helyezi előtérbe nem feledve a múlt emlékeit. Sétánk során tanúi lehetünk azoknak a mezőgazdasági hasznosítási formáknak, melyek az utóbbi kétszáz évben a homokvidéket átalakították, így szántóföldi kultúrák, birkával járatott homoki legelők, magas művelési (kordonos) szőlőültetvények, továbbá telepített erdő ültetvények kísérik utunkat. A tanösvény utolsó harmada az Őrjeg területére vezet, ahol az Alföldre jellemző buja, vízjárta térség máig megőrződött szépségeivel ismerkedhetünk A tanösvény (zsombéksásos-rekettye füzes, vizenyős terület) neve egyben célzás az egykor vízben gazdagabb környezeti állapotra, mely egykor az itteni táját jellemezte. A Rózsaberek tanösvény első szakasza az erdészeti tanösvény útjával megegyezik, majd a Duna – völgyi- főcsatornával párhuzamosan halad.

Megközelítés: Kecelt elhagyva délnyugati irányban, az 54 főút 62 km-nél található az út jobb oldalán, ahol nyíllal jelzett táblák mutatják a haladási irányt.

Látogatásra ajánlott időszak: egész évben, gyalogosan. Ajánlott felszerelés: távcső, szúnyogriasztó, vízálló lábbeli

Fenntartó: Kecel Város Polgármesteri Hivatala

 

Keceli Parkerdő

 

Létesítés éve:2015

Érintett túraútvonalak: Erdészeti tanösvény, Rózsaberek sétaút

Elhelyezkedése:A Császártöltés felé vezető 54. számú főút jobb oldalán, a 62. kilométernél található Szilosi-Erdőben. A létesítmény az erdőn keresztül az Erdészeti-tanösvényen és a Rózsaberek sétaúton gyalogosan érhető el, illetve az erdő oldalán táblával jelzett dűlőúton gépjárművel is megközelíthető.

Felszereltség: A területen összesen 72 fő befogadására alkalmas asztal, pad, pavilon került kihelyezésre, a bográcsos főzésre 2 db tűzrakó hely ad lehetőséget. WC és kút van, azonban ivásra és főzéshez javasolt a palackozott víz használata.

Használat:A Parkerdő a hét minden napján, ingyenesen látogatható. A létesítmény igénybevételét előzetesen nem kell bejelenteni, de a kellemetlen meglepetések elkerülése végett javasolt, a használatot megelőző napon feliratot kihelyezni azokra az asztalokra, illetve főzőhelyre, amik használatba lesznek véve.

 

 

Flora Vendégház

A Kecel Város Önkormányzata által üzemeltetett vendégház a város központjában található, a Fő tér 2. szám alatti épület tetőterében. Hat szobával rendelkezik: 5 db kétágyas és 1 db 3 ágyas, melyek mindegyike zuhanyzóval, WC-vel felszerelt. A szobákban külön heverők találhatók.

A vendégház közös étkezővel rendelkezik, ahol televízió is elhelyezésre került. A vendégek számára étkezést nem biztosítanak, de a jól felszerelt konyhában minden megtalálható, ami szükséges egy reggeli vagy vacsora elkészítéséhez (hűtőszekrény, gáztűzhely, mikrohullámú sütő, vízforraló, kávéfőző stb.).

2013. évben a szállás díja 3.700,- Ft/fő/éjszaka. További fotók eléréséhez kattintson a képre!

Bővebb információ kérhető a 78/420-211 telefonszámon Kis-Vén Csabánétól vagy a email címen.

További képek:


 

 

 

 

 

 













 

 

 

 

 

Korona Panzió

Cím: 6237 Kecel, Vasút u. 58.

T/F: (78) 422-684

 

 

 

 

Virág Hotel
T.G. Virágdekor Kollégium és Ifjúsági szálló

Az iskolában 200 fő fogadására alkalmas kollégium és 50 fő elhelyezésére szolgáló egy-, két- és háromágyas szobákkal rendelkező szálloda található. Igény esetén rendelkezésre áll a konferenciaterem, a bor- és pálinkamúzeum és a tanszeszfőzde is.

A szállodai szobákhoz fürdőszoba, WC, TV, internet, telefon, kérésre minibár tartozik. A kollégiumi három-, négy- és nyolcágyas szobákhoz közös zuhanyzó, WC, az előtérben telefon, a szobákban internet-hozzáférési lehetőség biztosított. A szállás teljes ellátással, félpanzióval vagy anélkül is igényelhető.

Cím: 6237 Kecel, Május 1. tér 13.

Email:

Tel.: 78/422-910

Honlap

 

 

Szőlőfürt Mg. Szövetkezet Szabadidőparkja

A munkanapok fáradalmainak kipihenésére a szövetkezet szabadidő parkjában van lehetőség. Itt a természetkedvelők, a horgászat és a lovaglás szerelmesei is kellemesen tölthetik el idejüket. A létesítmény 10 hektáros, arborétumszerű környezetben helyezkedik el. A halastavakban horgászási, az árnyas fák alatt piknikezési és sátorozási, a nagyteremben rendezvénytartási, a falusi hangulatú szobákban kellemes szállás lehetőség várja a vendégeket. A pihenés mellett a kikapcsolódás élményekkel dúsított hangulatát lovas iskola működése biztosítja. Ember-állat barátságát jól idomított lóállomány szolgálja. A bátrabbak vagy akik már tudnak lovagolni, lóra ülhetnek és az edzőpályán, vagy a környékbeli hangulatos dimbes-dombos erdőkben élvezhetik a lovaglás semmihez sem hasonlítható csodálatos érzését.

Cím: 6237 Kecel, Szabadság tér 7-9

Telefon: 00-36/78-420-422

E-mail:

 

 

Natura Pihenőpark - kemping

Pihenjen a Natura Halászcsárda és Horgászparkban!

Friss levegő, csend és nyugalom, zöld környezet, kikapcsolódás, felejthetetlen horgászélmények, ínyenc lakomák várják Önt és családját! Nagyobb társaságokat is sok szeretettel várunk, a terület kiválóan alkalmas csapatépítésre vagy akár horgászversenyek szervezésére. Halászcsárdánk pedig helyszíne lehet esküvőjének, céges rendezvényének, nyugdíjas búcsúztatójának és privát partijának is.

Cím: 6237 Kecel, Öregpolgárdi u. 348.

Tel.: 30/212-1729

Honlap

 

 

Pap Tanya Vendégház és Bemutató tanya

Vendégházunk kecel központjától 2,5 km-re a gyümölcsösökkel és szőlőtermő területekkel, közel 10 hektár legelővel övezett alföldi tanyavilágban található csendes, nyugodt környezetben. A 167 éves múltra visszatekintő felújított épület könnyed pihenésre ad lehetőséget a jelenkor igényeit is kielégítő összkomfortos szobáival, télen-nyáron alkalmat adva a pihenésre, akár kisgyermekes családok, akár a fiatalabb és idősebb korosztály részére is. Az étkezésekhez és az elkészítendő ételekhez teljes értékű felszerelt konyha áll rendelkezésre mindkét apartmanban. Az udvaron bográcsozási és szalonnasütési lehetőséget kínálunk. Igény szerint falusi vendégasztal szolgáltatást tudunk nyújtani saját termékeinkből.

Apartmanok
A házban 2 külön bejáratú apartman áll vendégeink rendelkezésére, melyek maximum 2x3 fő részére nyújtanak kényelmes pihenést. Mindkét apartman önálló zuhanyzóval és felszerelt konyhával rendelkezik. A feljáró és a bejárat akadálymentesített, így a mozgásukban korlátozott vendégeink is használhatják apartmanjainkat.

Bemutatkozás
Keceli születésűek révén igyekszünk megőrizni az itteni szőlőművelő emberek életformájának emlékét, melyet a hagyományos borkészítés eljárása során mutatunk be. A téli hónapok során, igény szerint a hagyományos disznóvágás is megismerhető, melynek végén falusi vendégasztal keretében lehet megkóstolni az elkészített finomságokat. Ezen kívül az állatsimogatóban ismerkedni lehet őshonos állatfajtákkal, mint pl. racka birka, mangalica, gyöngytyúk, stb. Lehetőség van még lovaglásra és lovas kocsizásra is.
 

Cím: 6237 Kecel, III. körzet 77/1.
Tel.: 06/70 331-85-15,  06/70 338-44-80
E-mail :
Férőhely: 2*3fő
Áraink: 3.000 Ft/fő/éj

Honlap

 

I. világháborús emlékmű

II. világháborús emlékmű

1956-os emlékmű

Trianon- emlékmű

Szabadság emlékmű

Római istenek kútja

"leány nappal és holddal" szoborkompozíció és díszkút

Patachich Gábor mellszobra

Szent Flórián szobra

Szentháromság szobor

Nepomuki Szent János szobra

Harangtorony

Elektronikus ügyintézés

Keceli Hírek 2019 októbere

Kecel Városi TV

TV műsor

 

Keceli programajánló

ÁLLÁS KERES-KÍNÁL

Vidéki programajánló

Facebook ajánlók

Ki olvas minket

Oldalainkat 142 vendég és 0 tag böngészi

Statisztika

2014.07.26-tól
 

Jogi nyilatkozat

GDPR - Adatvédelmi tájékoztató

Joomla! hibakereső konzol

Munkamenet

Profilinformációk

Memóriahasználat

Adatbázis lekérdezések